Továbbra is elméleti oktatáson veszel részt, viszont most olyan kérdésekkel fordulok feléd, amelyek kézzelfoghatóvá teszik a projekted. Már többször elhangzott, hogy vannak akik mindenbe IS belevágnak (minimális tervezés és már élesítik az ötletüket) és vannak azok, akik végig járják az utat a kutatástól, a tervezésen át a kivitelezésig. Mindkét irány rejt magában lehetőséget és nehézséget. Nem tudom pontosan, hogy hol az aranyközépút, DE célszerű azt keresni. Mindenből egy kicsit elve alapján legyen fogalmad a célpiacodról és az ő igényeikről, legyél képes megvalósítani a projekted és csináld is meg.

Készíts piackutatást! [kérdőív, konkurenciaelemzés]

• Sokan itt esnek túlzásba, mert mindent is tudni akarnak és mindenkitől is meg akarják kérdezni (vannak helyzetek, ahol hasznos, DE költséges és/vagy időigényes MINDENT IS tudni)
• Sokan félnek ettől, mert a piackutatás olyan kemény kifejezés, ezért biztos beletörik a bicskájuk. Meg kell tanulni okosan véleményt kérni. (próbáld meg kihasználni a lehetőségeket – kapcsolati tőke, csoportok, közösségek; nem kell kemény forintokat fizetni az eszközökért sem, mert mindenre van ingyenes pl. Google Kérdőív, céges telefon, mások kutatás stb.)
• HA ismered a konkurenciát, akkor érdemes megnézni, hogy ők hogyan jelennek meg online, hogyan vezetnek be terméket/szolgáltatást, milyen a célközönségük, hol és mit hirdetnek (FB és Google Ads esetén is van lehetőség erre) stb.
• Minden szakmára, iparágra jellemző csoportok érthetők el ingyenesen. Itt a tartalmak olvasásával, kérdés feltételével, esetleg a kérdőív megosztásával fel tudod mérni a lehetőségeidet (szakértői csoport esetén inkább a konkurencia lesz jelen, DE a laikusok is megjelenhetnek).
• A Google megint a barátod: best practise anyagok, kutatások, kimutatások, statisztikák, esettanulmányok és ki tudja még éppen milyen hasznos anyagok kerülhetnek elő (sok esetben angolul, DE célzott kifejezésekre keresve magyarul is).

Van egy olyan szempont is, ami megint vízválasztó lehet: “csinálok valamit és azt adom el” vagy “azt csinálom, amire vágynak és el is adnom neki”.

• Előbbinél neked kell megmutatnod, hogy ezt akarják (hiszen a piackutatásod szerint erre vágynak) Ebben az esetben be kell mutatnod, hogy milyen előnyei vannak a termékednek/szolgáltatásodnak. Mivel a célod az volt, hogy megoldást nyújts valamilyen problémára, ezért idővel elnyered a bizalmukat.
• Utóbbinál csinálsz valamit, amiről azt hiszik szükségük van rá (ők akarták), DE a pénztárhoz már nem biztos, hogy odaállnak. Visszatérő probléma fejlesztési projekteknél, hogy az ügyfél kér valami, DE az ő felhasználói máshogy gondolkodnak, ezért nem fogják használni az új funkciót (vagy nem úgy, ahogy azt tervezték).

A kutatás hasznos, DE nem szentírás. Az aktuális állapot adataiból leszűrt információ, ahogy Churchill is mondta (vagy nem, vagy nem ő, vagy nem így ): “Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok”. Lényegében azt szűrhetünk le, amit szeretnénk. HA nem nyitottan állunk az eredményekhez, akkor felhasználhatjuk úgy, hogy a legjobban támogassa a hosszútávú céljaninkat.

Kinek ajánlod? Kinek nem ajánlod?

Érdemes a célcsoportot két részre osztani:

1. akiknek ajánlod
2. akiknek nem ajánlod

Ezzel meghatározhatod azokat a tulajdonságokat, amelyek miatt szeretni vagy éppen utálni fogják a terméked/szolgáltatásod. Mivel ezek többsége a kutatásod alapján alakult ki, így ezzel is alá tudod támasztani, hogy ismered a piacod, így hitelesebb szereplőként tudsz fellépni. Természetesen úgy alakítsd ki a kinek nem ajánlod listád, hogy tényleg szűrje a potenciális ügyfeleket.

• Hiszen a legkevesebb időt a célcsoportod vásárlásaival fogod tölteni (általában tudják mit akarnak, meg tudják keresni a leírásokat, GYIK-ot, értelmezni tudják az ajánlatokat – előnyök, hátrányok, kedvezmények, garancia stb.), 1-2 kivételtől eltekintve zökkenőmentesek lesznek. Ezért is törekszel arra, hogy minden igényük ki legyen elégítve, hogy visszatérő vásárlók legyenek.
• Míg azokkal, akiket ki szeretné szűrni biztosan több időt kell tölteni, mert kérdezni fognak, elakadnak a vásárlás folyamán, kommentelni fognak, felhívnak, üzenetet írnak (ha meg is tudnák oldani egyedül az információk begyűjtését, inkább értetlenkednek). Ez is bevétel, DE ha dinamikusan növekszik az értékesítések száma, akkor egyre kevesebb időt szeretnél parttalan vitákra fordítani.

Lényegében itt szűkíted tovább a célcsoportod, amivel eredményesebb értékesítési kampányokat tudsz majd levezényelni.

Mikor hasznos a termék/szolgáltatás?

A legtöbb vásárlás célja az, hogy valamilyen problémára megoldást találjunk.

Miért vághattál bele ebbe a kurzusba?

• Szeretnél vállalkozni és több információt szeretnél kapni
• Az egyik lecke pont arra ad választ (a leírás alapján azt gondoltad), ami miatt megakadt a vállalkozásod
• Ennyi pénzért még egy konzultációt sem kapsz máshol és HA már 1 tanácsot is kapsz, akkor megérte
• Nem tudtad eldönteni, hogy szükséged van-e weboldalra vagy sem
• Szerettél volna 1-2 kérdést feltenni és úgy gondoltad, hogy itt van lehetőséged választ is kapni.
• Nem éred el a potenciális vevőid, ezért szeretnél 1-2 tippet kapni, hogy miben változtass
• stb.

Akkor hasznos egy termék/szolgáltatás, HA azt teljesíti, amit ígér:

1. megtudod, hogy érdemes-e vállalkoznod vagy sem
2. túrázáshoz szükséges speciális zokni miatt nem lesz vízhólyagos a lábad
3. a téli D vitamin beszedése utána a sötét hónapokban is aktívabb tudsz maradni
4. a zajcsökkentős fülessel nem kell hallgatnod a lakótársak üvöltözését
5. a nyugtató tea fogyasztásával kipihentebb ébredsz
6. stb.

Egy termék/szolgáltatás más-más segítséget nyújthat az egyes célcsoportoknak. HA azt hiszed, hogy a vazelin CSAK szexuális segédeszköz, akkor tévedtél, mert a hosszútávfutók az érzékeny helyeket azzal kenik be, hogy nem dörzsölődjön ki a bőrük. Ez CSAK egy példa volt arra, hogy hogyan lehet valamit a tervezetten kívül is alkalmazni. A te terméked/szolgáltatásod képes erre?

Teszteld az ismerősi körösben?

Egyszer majdnem részt vettem egy KickStarter kampányban, DE nem volt sok beleszólásom a marketingbe, pedig 30 oldalas doksiban állítottam össze a Best Practise megoldásokról. A legfontosabb tételnek az ismerősök bevonása számított. CSAK azok a kampányok lehetnek sikeresek, amelynek az első pár napban sikerül átütni a 30%-os határt. Ez CSAK akkor sikerülhet, HA az ismerősöket sikerül meggyőzni arról, hogy a termék szuper, megéri megvenni. A szánalom vásárlások nem számítanak, mert nem azok hozzák a népszerűséget. HA megvan a 30%, akkor onnantól az ismeretlenek is nagyobb bizalommal állnak hozzá egy nem létező termékhez.

Miért fontos ez egy új vállalkozás életében?

Pont ahogy egy KickStarter kampány, a vállalkozás is az elején a legsebezhetőbb. Nem nyilvános a célszám, DE ugyanúgy annak az elérése az elsődleges. HA nem egy termék/szolgáltatás azoknak sem tetszik, akikkel közelebbi kapcsolatban állunk, akkor hogyan várjuk el azt ismeretlenektől?

Mikor bízunk valamiben?

• HA van olyan ismerősünk, akit jót nyilatkozott róla
• Sok pozitív visszajelzést kapott a termék
• Hiteles a cég/válallkozó
• Transzparens a szolgáltatás/termék életútja
• Bizalomgerjesztő a megjelenés
• Első pillantásra kialakul a szimpátia

Lényegében az ismerősök ismerőse lesz az első igazi vásárlónk, így HA hozzájuk sem jut el pozitív visszajelzés, akkor nagy a baj. Hirdethetünk, fejre állhatunk, imádkozhatunk, várhatjuk a csodát, DE nagy valószínűséggel nem érünk révbe. Minden területen vannak kivételek, így lehet az ismerőseink nem tartoznak a célcsoportunkhoz (kicsi az esély rá, mert általában hasonló beállítottságú emberekkel vesszük körbe magunkat).

Vonj be külső segítséget a validáláshoz!

HA az ismerősök már véleményt mondtak (legyen az pozitív vagy negatív) érdemes még egy kört futni külsösökkel.

• Távoli ismerősök (volt szaktársak, volt munkatársak stb.)
• Szakmai csoportok
• Kapcsolódó csoportok
• Fórumok
• Hirdetés
• stb.

Érdemes úgy kialakítani a folyamatot, hogy a tesztelés során legyen lehetőség szinte azonnal véleményezni (kérdőív, szavazások stb.) és további embereket bevonni (minél nagyobb a minta, annál több információt lehet begyűjteni). A segítségért érdemes valami jutalmat, ellenszolgáltatást felajánlani – lehetőség szerint a szolgáltatás/termék árából kedvezmény formájában. Ezáltal, HA nem is volt pozitív a véleménye később vásárlót lehet konvertálni a billegőkből.

Hogyan használjam fel a visszajelzéseket?

• HA valami túl sokszor jelenik meg, akkor nem szabad figyelmen kívül hagyni = be kell építeni
• Ha valami új változatot eredményez, akkor érdemes tesztelési célzattal megpróbálni = A/B teszt
• Ha ki lehet venni olyan funkciót/szolgáltatást, amire sok volt a panasz, akkor érdemes megtenni = csökkentett funkcionalitású változat
• HA a megjelenés volt problémás, akkor érdemes megvalósítani azokat, amely a legtöbbször említettek = UI/UX szempontok
• HA volt visszajelzés az árral kapcsolatban, akkor érdemes átgondolni, magasabb árral szűkíteni lehet a célcsoportot = maradj profitorientált és minimalizált a felesleges munkát
• stb.

A kurzus a gondolkodásmódod megváltoztatását tűzte ki célul. A példák révén felébresztve a józan paraszti észben rejlő potenciális lehetőségeket. Az általános felvetések, problémák, kérdések mind arra szolgálnak, hogy a saját vállalkozásodra vetítsd és annak vonatkozásában megválaszold, átgondold azokat. Abban már megegyezhetünk, hogy szeretnél vállalkozni.

Megvalósítod az ötleted vagy sem?
Ha kérdésed van dobj egy hozzászólást.