Az elmúlt 10 napban elég keményen ráfeküdtem a projektre. Nem mondanám, hogy kiégtem a nagy munkától, DE azért kezdem úgy érezni, hogy az egy fókuszponttal való foglalkozás nem illeszkedik annyira hozzám (legalábbis ezt akarom bemagyarázni magamnak = nem szeretem a kötött rendszereket)

Vannak napok, amikor előtör belőlem a megszállott halogató

Alapvetően nem vagyok a napi rutin ellen, viszont a túlrendszerezett időmenedzsment ki tud borítani, nem kicsit, nagyon.

• délelőtt kómásan ébredek, elkezdek valamit mahinálni, DE kb. email írásban és kisebb dolgok elvégzésében ki is merül a hasznosnak mondható haszontalanság
  • a 60 napos vlogolásnál is valahogy így alakult – a délelőtt elment a felébredéssel, belerázódással
• az ebéd kicsit megfog, lelassít
  • a kajakóma és a szieszta egy igaz nap része nálam, ha nem is alszok, DE kis chill be van iktatva
  • ha van dohányom vízipipához, akkor egy biztos elcsusszan
  • újabban visszatértem az alapokhoz és AoE2 vagy kis Heroes3 megúsztathatja az egész napi tervet (sima 2-3 óra kockulás, gyengébb ellenfél vagy kisebb pálya esetén 1 órába is beleférhet)
  • ha nem játszok, akkor is ott a lehetősége, hogy a YT lenyom vagy elindul egy film vagy sorozat – ki tudja hol állok meg
• délután, késődélután, HA munkába lendülök, akkor ledarálok mindent IS
  • HA sikerül elkezdeni, akkor nehéz lelőni
  • sok esetben nem szükséges plusz motiváció, DE egy Monster Poco Loco fel tud pörgetni (aztán biztos nem kerülök időbe ágyba, vagy filmezéssel, 9GAG böngészéssel hajnalig fent vagyok és a következő nap is kuka)
  • sajnos gyakran előfordul, hogy nem én vagyok a magam ellensége, hanem betalálnak valamilyen programmal – ebben az esetben nem nagyon tudok nemet mondani (nem vagyok igen ember), DE miért is tenném, ami késik nem múlik (JA DE)
• esti, éjszakai, hajnali műszak = éjszakai bagoly üzemmód
  • főleg nyáron volt nehéz napközben munkára fogni magam, mert előbb mentem el sétálni, strandra vagy csak dögleni, mint általában, ezért a munka éjszakára maradt vagy jól osztottam be az időmet
  • éjszaka minden évszakban kevesebb a zavaró tényező, így jobban szeretem: halk zene (van, amikor nem), semmi külső behatás, semmi zavaró tényező CSAK a munka és én
  • általában ebben az időszakban töredék idő kell ugyanannyi munka elvégzéséhez – nem mértem le, DE tapasztalat
  • HA túlvállalom magamat, akkor a műszak végére beragadnak feladatok, amiket tiszta fejjel percek alatt meg tudok oldani, ezért ilyenkor van vészfék = abbahagyom a munkát, váltok egy másik feladatra, vagy levezetek és másnap pillanatok alatt megoldom

Sikerült felvázolnom az átlagos napomat = napi rutin?

DE hol van a kutya elásva, mégis milyen rendszer ez?

1. Az ebéd egy központi elem, ami megosztó, mert
   • előtte hangolódok a munkára kisebb feladatokkal = ezzel megindítva a napot (általában 8-10 között ébredek, attól függően, hogy mikor sikerült feküdni)
   • jó időben 30-60 perces sétával tartom karban a testem = mivel ülő munkát végzek és nem sportolok, ezért vezettem be, sikeres teljesítés esetén jár az ebéd (kis játékot is belevittem), általában Gellért-hegy kört jelentett, télen viszont még egy 30 perces kis séta is nehézkes
   • utána meg kicsit sziesztával visszaállok
2. A munkám nincs keretek között, ezért nem is lehet megmondani, hogy mikor van munkaidő
3. Mivel a magam ura vagyok, így a vállalt feladatokat nekem kell priorizálnom és megvalósítanom
4. Ha egy átlagos napot nézek, ami 1-2 óra hasznos munkát jelent, akkor sajnos vagy a saját projekt vagy az ügyfélnek szánt munka marad ki
5. Ha viszont leadás van, akkor biztos, hogy CSAK arra figyelek és lehet 2-3 nap alatt beleteszem azt a 20-30 órát, amit 2-3 hétre leosztva nyugalmasabb lenne

Lényegében mivel ma nem akartam haladni a projekttel vagy nem tudtam (két szociális progrira is igent mondtam és csak egy feladatot oldottam meg), ezért lett ez a tartalmatlan tartalom. Elkezdtem írni, volt egy ötletem és ahogy írtam CSAK jöttek a gondolatok – nem olvasom újra, nem lektorálom, nem teszem élvezhetővé, mert ez egy “Legyen meg a napi csináltam valamit” bejegyzés. A kihívásban az a feladat, hogy 60 napig foglalkozzak a projektemmel – persze jó lenne, ha hasznos lenne, DE nem lehet mindig értéket adni.

Felmerülhet benned a kérdés, DE akkor is megcsináljam?

Szerintem igen, mert most egy folyamat kialakítása a cél. Jól tudom azzal, hogy erre most időt szánok valamiről majd le kell mondani. Új szokás beégetéséhez el kell hagyni valamit, vagy csökkenti a feleslegesnek tűnő szokásokra fordított időt

• Kevesebb film/sorozat? – nem hiszem, mert élvezem nézni őket és fel is tölt
• Kevesebb internet? – nem hinném, mert nem a szokásos közösségi nézelődő vagyok, a legtöbb felületen tanulok valamit, még FB-n is, hiszen ott a sok szakmai csoport
• Kevesebb vízipipa? – általában időszakos le-leállok vele, DE ha pipázok is, akkor úgyis chill van – játszok vagy filmezek, így ez nem visz el többlet időt?
• Kevesebb alvás? – nem hinném, mert ha nem alszok, akkor használhatatlan vagyok, mondjuk akkor is, HA túlalszom magam
• Kevesebb közösségi élet? – biztos, hogy nem, mert nem a rá fordított idő a sok, hanem hogy váratlanul esnek be, a legtöbb esetben.

Arra jöttem rá, hogy a korlátlan időm (napi 24 óra) mindenre IS elég, amire szeretném.

• saját magamra
• a munkámra
• a projektjeimre
• a közösségi életemre
• a pihenés és szórakozásra
• “sportra”

Lényegében az arányokat kell kordába tartani, mert vannak sorozatmaratonok, amik 2-3 napra kivesznek az élők sorából vagy 2-3 AoE2 kört után már el is ment a délután. HA megtalálom az aranyközéputat, DE legalább törekszek rá, akkor kényelmesen minden is belefért.

Remélem nem égettelek ki ezzel a tartalmatlan tartalommal. Egyre közelebb kerültem ahhoz, hogy a blogból vlog legyen, mert sok időt spórolnék, ha csak felmondanám, amit gondolok. Minimális vágással és kis kreativitással ezek a tartalmak is lehetnek értékesek a közeljövőben.